Szürke a föld, szürke az ég, kopár az út, csillag sem ég, Elcsüggedt szívű magányos vándor, hova mész? Ne menj tovább, nem futhatsz el, csak rajtad áll, csak tenned kell, Elcsüggedt szívű magányos vándor, van remény! Álmaimból, lelkemből, két kezemből, szívemből szól ez a dal, tied a dal! Zengjen a dal szívedben, gyulladjon fény a lelkedben, vezesse lépteidet az Isten, vezesse életed! Ó-ooó! Valamikor így éltem én, azt hittem, már nincs is remény, elcsüggedt szívű magányos vándor voltam én. Valaki jött, rám nevetett: Ne menj tovább, nyújtsd a kezed! Elcsüggedt szívű magányos vándor, sose félj!Au calvaire Факъат сен, Раббим Помни hl rạ̉yt sdyt ạlsẖbạbyk Фəлəстиндə доғулду Шаһ Зүлмəтдə јашајырсан, иманын јох Bir xilaskarım var Одӥг Инмарлы Сӥ-Сан Kríž je znakom spásy
Song not available - connect to internet to try again?