Ifjúságom egy gyönyörű napján Felcsendült egy dal a Duna partján. Azóta mindig összejövünk, Azóta mindig együtt énekelünk. Hoztuk a múltunk, a jelenünk, Hogy szebb legyen mindig az életünk, Imában, dalban egyek lettünk, És egy lett a szívünk, a lelkünk míg énekeltünk. Anyánk, te mindig velünk voltál, Hozzánk mindig lehajoltál, Napba öltöztél fenn az égen, Hogy fiad fénye szívünkben égjen. A Duna mellől ez a dal hozzád száll, A Duna mellett a szívünk téged vár. Anyánk, Mária, (napba öltözött) Magyarok asszonya, (országunk fölött) Anyánk, Mária, (ragyogjon jeled!) ne hagyj el soha! (ments meg népedet!) Anyánk, Mária, (napba öltözött) Magyarok asszonya, (bűnös föld fölött) Anyánk, Mária, (Anyánk, Mária!) ó, ragyogj az égen!zetsa datʼove rom gepʼove Ascoltami น้ำแห่งชีวิต Per te Подай мені руку zyk myn Az Úr az én Pásztorom, nyomában járok lḥẓẗ ạlạlạm ạlsẖdydẗ mn wyn yyjy 要把真理传清楚
Song not available - connect to internet to try again?