Előjáték Szomjan halt majdnem kitikkadt lelkem, Fájt, s korgott, hangos, szenvtelen. Csak egy némának látszó, poros könyv a polcomon, Súgta: Szeress, többé nem szomjazol! Áldom, áldom, áldom, ki megáldott. Áldom, áldom, áldom, ki megáldott. A könyv lapjai csapkodtak a kerti asztalon, Mint pórul járt galamb, pesti aszfalton. Valami végtelen fájdalom szelíden felemelt, Egy könnycsepp rá, magától felelt. Áldom, áldom, áldom, ki megáldott. Áldom, áldom, áldom, ki megáldott. Közjáték Egy forró nap hűsölni „Egy Házba" betértem, A padra rogytam, s a könyv megint előttem. Nehéz tömjénillat, és oldó nyugalom, Lassan menni kéne, de innen hova, hova, mondd?Муқәддәстур Сән Худа Venite a me mstḥq hw ạlkẖrwf ạlmdẖbwḥ Isus cu slava imbracat IZAO NO FIFALIAKO 主啊我有一个祷告 من آلاف السنين Ranomasi-mampahory km mrh yạ̉st ạ̉nạ yạ mn msḥt dmwʿy
Song not available - connect to internet to try again?