Előjáték Szomjan halt majdnem kitikkadt lelkem, Fájt, s korgott, hangos, szenvtelen. Csak egy némának látszó, poros könyv a polcomon, Súgta: Szeress, többé nem szomjazol! Áldom, áldom, áldom, ki megáldott. Áldom, áldom, áldom, ki megáldott. A könyv lapjai csapkodtak a kerti asztalon, Mint pórul járt galamb, pesti aszfalton. Valami végtelen fájdalom szelíden felemelt, Egy könnycsepp rá, magától felelt. Áldom, áldom, áldom, ki megáldott. Áldom, áldom, áldom, ki megáldott. Közjáték Egy forró nap hűsölni „Egy Házba" betértem, A padra rogytam, s a könyv megint előttem. Nehéz tömjénillat, és oldó nyugalom, Lassan menni kéne, de innen hova, hova, mondd?YA RƏBB GÖZƏLSƏN Kuullut olen lst ạ̉dry O poussière de la terre Just thinking what He´s done for me Venite a me lmạ tḥs bḍyq Toi seul est Digne d'adoration yạ byt lḥm Îsa Welidî li ser Dinyayê
Song not available - connect to internet to try again?