Előjáték Szomjan halt majdnem kitikkadt lelkem, Fájt, s korgott, hangos, szenvtelen. Csak egy némának látszó, poros könyv a polcomon, Súgta: Szeress, többé nem szomjazol! Áldom, áldom, áldom, ki megáldott. Áldom, áldom, áldom, ki megáldott. A könyv lapjai csapkodtak a kerti asztalon, Mint pórul járt galamb, pesti aszfalton. Valami végtelen fájdalom szelíden felemelt, Egy könnycsepp rá, magától felelt. Áldom, áldom, áldom, ki megáldott. Áldom, áldom, áldom, ki megáldott. Közjáték Egy forró nap hűsölni „Egy Házba" betértem, A padra rogytam, s a könyv megint előttem. Nehéz tömjénillat, és oldó nyugalom, Lassan menni kéne, de innen hova, hova, mondd?Binecuvinteaza doamne acest copil ạbạrk ạsmk Уулс далайн тэртээгээс ậty ạ̹lyk yạ yswʿy Golgatan veressä voima on Cand oamenii se unesc Мы все войдем в Отцовский дом Xudo Yusufni asradi أؤمن يا سيد sạʿẗ ạlṣlạẗ
Song not available - connect to internet to try again?