Előjáték Szomjan halt majdnem kitikkadt lelkem, Fájt, s korgott, hangos, szenvtelen. Csak egy némának látszó, poros könyv a polcomon, Súgta: Szeress, többé nem szomjazol! Áldom, áldom, áldom, ki megáldott. Áldom, áldom, áldom, ki megáldott. A könyv lapjai csapkodtak a kerti asztalon, Mint pórul járt galamb, pesti aszfalton. Valami végtelen fájdalom szelíden felemelt, Egy könnycsepp rá, magától felelt. Áldom, áldom, áldom, ki megáldott. Áldom, áldom, áldom, ki megáldott. Közjáték Egy forró nap hűsölni „Egy Házba" betértem, A padra rogytam, s a könyv megint előttem. Nehéz tömjénillat, és oldó nyugalom, Lassan menni kéne, de innen hova, hova, mondd?Verso di te Златното правило VAWLEI HNA HNAWHNAK Стучит стучит железный молот كان مرة Күйләйли يا عجيبا O Ježíšově lásce Любите Господа всем сердцем A lui Isus venire
Song not available - connect to internet to try again?