Reményünk Krisztus, csak te vagy,
  Áraszd ránk nagy irgalmadat,
  Nézd, téged vár ez a nép,
  Mert rajtad kívül nincsen más remény.

Nézd, a szemünkben ezredéves könny ragyog némán,
nézd, a szívünkben ezredévnyi bűn gyötör méltán,
nézd, széthúzunk és hadakozunk, és nélküled akarunk egységet, s hazát,
nézd, gyermekeinkben nem él a hit, de remény s jövő nincs Nélküled.
// Ah, hol vagy, magyarok csillaga, irgalmazz, nekünk! //
Ah, hol vagy, hol vagy?

Hisszük, te szeretetből értünk jöttél, szenvedtél halált,
Hisszük, te életre hívsz, Szentlelkedben tégy ma is csodát,
Hisszük az apostolok, és minden szentek hitvalló szavát,
Szent Istvánnal kezedbe téve, irgalmaddal áldd meg Hazánk!
Ah, hol vagy, magyarok csillaga, hol vagy?

Zúgnak a harangok, délidőben, szívünk mélyén szól,
mert győzni csak veled lehet, ki benned hisz és áldoz életet.
István, László, Erzsébet, Margit és minden szentünk velünk énekel,
Előtted állunk, nézz le ránk, Teremtő Lélek, jöjj, új világ!

  Hol szeretetben együtt élünk, és néked szól hálás imánk,
  Hol békességben, mint nyíló virág, ragyog-ragyog szép magyar hazánk,
  Kegyes szemed legyen rajtunk, tebenned van bizodalmunk.
  Te vagy, Uram, én reményem, ne hagyj soha szégyent érnem.

  Reményünk Krisztus, csak te vagy,
  Áraszd ránk nagy irgalmadat,
  Nézd, téged vár ez a nép,
  Mert rajtad kívül nincsen más remény.

  Reményünk Krisztus, csak te vagy,
  Áraszd ránk nagy irgalmadat,
  Nézd, téged vár ez a nép,
  Mert rajtad kívül nincsen más remény.
  Élj és örvendj azért, te nép,
  Mert Jézus szeret, s szívedben él.