Ó, Urunk, eléd leborulunk, világnak vérétől véres a mi arcunk. Nehéz időket élünk, ezer sebből vérzünk, s mint hűtlen gyermek hazatérünk. Mondd, hányszor fordítottuk el Tőled az arcunk és hányszor tagadtunk meg Téged? Gyarló néped számtalanszor eltévedt. S Te mégis mindig tárt karokkal vársz, Te mégis mindig megsegítesz, Mindig megbocsátsz, kegyes vagy hozzánk. Mint kősziklán a vár, erősek vagyunk, erős a hitünk, őszinte a szívünk. De olykor gyengék vagyunk, mint a por, elillanunk, ha nincs mi összetartson bennünk, szerteszóródunk. // Mondd, hányszor szórta szét vihar a néped? Mondd, hányszor lett a porból sár? A sárból pedig új és újabb vár - ki tudja már? // Az eltűnt gyermek mindig hazatalál.Bir İhtiyacım Var, Babam Руки вознесём, встреть нас здесь Jam stęskniony Спокойно вокруг Или стонет ревет Iki dünýä İşte Mesih'im ترجمان لحبك أشتاق Ще бъда кат'Христа fy lḥẓẗ tbdl ạlạḥwạl
Song not available - connect to internet to try again?